A hazai infláció az elmúlt két évben szinte folyamatosan a jegybanki toleranciasávon belül, míg 2018 közepe óta 3 százalék körül alakul. Gazdaságtörténeti pillanat ez, hisz az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta első alkalommal nyílik lehetőség az inflációt tartósan a jegybanki cél körül horgonyozni - írja Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. Az MNB elsődleges célja az infláció fenntartható elérése, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a cél körüli infláció milyen tényezők mellett valósult meg. Ennek érdekében a jegybank a következő hetekben cikksorozat keretében tekinti át az infláció alakulását meghatározó legfrissebb tendenciákat és az elmúlt évtizedben kialakuló új közgazdasági kapcsolatokat.
Semmi nem indokolta volna azt, hogy meglepjük a piacokat, és ezzel azt kockáztassuk, hogy hitelességi veszteséget szenvedünk el - nyilatkozta a múlt heti kamatcsökkentésről a Portfolio-nak Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a piac kissé alulbecsülte az előretekintő iránymutatásnak azt a tartalmát, hogy mindaddig folytatódhat a kamatcsökkentés, ameddig az szükséges. Palotai szerint a 3%-os inflációs célra szüksége van a magyar gazdaságnak, azt nem lett volna érdemes csökkenteni. Az előzetes toleranciasáv bevezetése a rugalmas célkövetéshez való igazodás jegyében történt.
Az inflációs cél esedékes felülvizsgálatát követően az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről döntött a monetáris tanács. Ennek eredményeképpen a 3 százalékban meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki. Igen ám, de ilyen eddig is volt. Megpróbáljuk értelmezni, mit jelent a változás, de elsőre nem meggyőző ez a lépés.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász a tegnapi Európai Központi Banki döntést követően újfent arról beszélt, hogy el kéne hagyni az inflációs célkövetés rendszerét. Véleménye szerint a jegybanknak új mandátumra lenne szüksége, amiben a foglalkoztatási szempontok is érvényesülnek.
A válság stabilizációs kudarcára a gazdaságpolitikai választ a jegybank pénzügyi stabilitási funkciójának megerősítése jelentette - összegezte a válság monetáris politikai tapasztalatait Csermely Ágnes. Az MNB volt vezető közgazdásza szerint amennyiben a makroprudenciális eszközök képesek megakadályozni a pénzügyi egyensúlytalanságok felépülését, a monetáris politika továbbra is koncentrálhat az infláció, és a "hagyományos" ciklikus ingadozások stabilizálására a flexibilis inflációs célkövetéssel.
Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?
Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.
Az önkéntes banki THM-plafon véget ért, de a kötelező kamatstop folytatódik.
Még mindig nagyon kiszámíthatatlan az állapota a védelmi miniszter szerint.
Nagyobb összeget is ki tudnának fizetni - mondja a bíró.
Kisebb "koccanások" ugyanis néha előfordulnak.
Friss híreink vasárnap a konfliktusban.
Egyre nyugatabbra tartanak az orosz erők.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
Szinte katasztrofálisra sikerült az első elnökjelölti vita az amerikai baloldal számára.
